Közösségi felmérés

A közösségi felmérés során a közösségi interjúk és a közösségi beszélgetések során feltárt közösségi igények szélesebb körben történő megvitatása zajlik kérdőíves megkeresésekkel. A tevékenység célcsoportja a projektben részt vevő települések teljes lakossága. A tevékenység célja, hogy a projekt megvalósításának további tematikáját a projektgazda a lakossággal közösségi beszélgetései alapján tervezhesse meg. További célja, hogy a célcsoportot bekapcsolódásra, a közösség, a helyi társadalom életében történő cselekvésre mozgósítsa.

Jánoshalmán 2018. november 19-től indult el a kérdőíves felmérés. Egy hét eltelte után nem érkeztek be a kitöltött kérdőívek, ezért a kérdőív online formában is elérhetővé vált, hogy ilyen formában is vissza lehessen küldeni. Az eredeti visszaküldési határidő november 30-ia volt, de végül december 3-ig lehetett visszaküldeni a kérdőíveket bármelyik formában. Végül 63 kérdőív érkezett vissza nyomtatott formában és 156 kérdőív online formában. A kérdőív kérdéseinek és válaszainak összeállításánál az interjúk eredményeit és a közösségi beszélgetésen elhangzottakat is figyelembe vettük. Az alábbiakban a kérdőív válaszainak összesített kiértékelése történik. A kézzel kitöltött kérdőívek esetében előfordult, hogy valamely kérdésekre nem válaszoltak a kitöltők vagy ahol egy választ lehetett volna megjelölni, ott többet is megjelöltek, így ezeknél a kérdéseknél nem mindig 219 válasz jött ki, hanem előfordul kevesebb vagy több is. Jánoshalmán a kérdőívet kitöltők jelentős része nő volt. A kitöltők nagy része a 36 és 49 év közötti és az 50 és 64 év közötti korcsoportba tartozott, de minden korosztály képviseltette magát. A válaszadók többsége már születése óta Jánoshalmán él és többségben itt is dolgozik. Azért élnek itt mert itt születtek vagy mert itt él a családjuk is. A legtöbben ezt szeretik a településben. Sokan válaszolták azt, hogy egyszerűen szeretnek itt élni. A legtöbben a fiatalok elköltözését, a munkahelyek számát és a közösség nem összetartását érzik a legnegatívabbnak. Sokan úgy gondolják, hogy Jánoshalma lakossága úgy tudna egy jobb közösséget alkotni, ha több olyan program lenne, ami a fiatalságot összefogja, illetve, ha az emberek gondolkodásmódján, motivációján változtatnánk. A felmerülő problémákat a lakosság együttműködésével, összefogásával lehetne orvosolni, illetve azzal, ha több olyan program lenne, ami a fiatalabb és az idősebb generációt is érdekli, összehozza. A változásokhoz legtöbben úgy járulnának hozzá, hogy részt vennének, elmennének a rendezvényekre, esetleg önkénteskednének. A kitöltők fele jelenleg is aktívan részt vesz a közösségi életben, úgy, hogy jelen van a programokon, rendezvényeken. A válaszadók több mint fele ismeri a civil szervezetket és negyede tagja is valamelyiknek. A válaszadók jelentős része a rendezvényekről, programokról az ismerőseitől, barátaitól, a közösségi oldalról vagy az újságból szokott tájékozódni. Azokat az embereket, akik nem vesznek részt a közösségi életben a válaszadók szerint úgy lehetne motiválni, hogy személyesen felkeresik, meghívják őket vagy bevonják őket a rendezvények szervezésébe. A megkérdezett lakosság jelentős része örülne, ha jelenne meg tankatalógus, a helyi szellemi kulturális örökséget feltáró és bemutató kiadvány, illetve a helyi értékeket feltáró és bemutató kiadvány, jánoshalmi fotótár. A kitöltők jelentős része szívesen venne részt beszélgetéseken, fórumokon, ahol elmondhatja saját véleményét, meglátásait. A közösségfejlesztés érdekében úgy gondolják a válaszadók, hogy leginkább a fiatal, fiatal felnőtteket és a családokat, felnőtteket lehet megmozgatni. A lakókörnyezet minőségével a lakosság nagy része meg van elégedve. A szolgáltatások közül a leginkább a munkahelyeket hiányolják a kitöltők és az egészségüggyel elégedettek a legjobban.